Az ingatlan bérbeadásának nagy kérdései

Az ingatlan bérbeadás nagy kérdéseivel már számtalan módon foglalkoztak, de mi most inkább az adóváltozásokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek 2018-tól léptek életbe. Az ingatlanszektorban ez a változás érinti a lakosságot és a vállalati szegmenst egyaránt.

Első nagy változás, hogy megkülönböztetik a hosszú valamint a rövid távú lakáskiadást. A hosszútávra kiadó lakásoknál tavalyi évben 14 százalékos eho-t kellett fizetni, ha a bérbeadásból származó jövedelem meghaladta az egymilliós álomhatárt. Ezt az eho fizetési kötelezettséget idén eltörölték. Az adminisztráció ezáltal egyszerűbbé vált és a bérbeadók is talán kevésbé titkolják el bevételeiket. Amennyiben magánszemély adja bérbe az ingatlant úgy már csak a 15 százalékos személyijövedelemadó megfizetésével kell számolni. Tételes költségelszámolás vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén természetesen az adóalap nagysága eltérhet, amely után az adót meg kell fizetni.

Mire figyeljünk oda, ha a tételes költségelszámolás mellett döntünk? Azt érdemes szem előtt tartani, hogy milyen jellegűek a felmerülő költségek. A következők mindenképpen elszámolhatók: a bérbeadásra szánt ingatlan értékcsökkenése, a felújítások költsége, tárgyi eszköz amortizáció is de ebben az esetben csak a három évvel korábban beszerzett eszközöknél lehet igénybe venni. Ha maga a bérbeadó egy másik településen bérbe vesz egy ingatlant és a bérbeadás időtartama meghaladja a 90 napot, akkor annak a költsége is elszámolhatóvá válik. Azok, akik magánszemélyként adják bérbe ingatlanjukat csak az szja fizetési kötelezettséggel számoljanak, hiszen ez akkor is áfa mentes lesz, ha az áfaalanyi mentesség küszöbértékét átlépik.

Mire érdemes még odafigyelni, ha ingatlant adunk bérbe? Érdemes már az elején mérlegelni, hogy vajon többet kérhetünk-e az ingatlanért, ha azt bérbeadás előtt egy kicsit felújítjuk. Nagy valószínűséggel igen, de azzal számolni kell, hogy ez a felújítás csak akkor fogja megérni, ha olyan bérlőket fogadunk a bérbeadandó ingatlanba, akik ezt megbecsülik, és nem fogják tönkre tenni a felújított ingatlant. Egy felújítási költségtervet mindenképpen érdemes elkészíteni, és ha tehetjük, a legtöbb munkálatot mi magunk végezzük el, hiszen a mesteremberek óradíját nem biztos, hogy ki tudjuk majd termelni a későbbiekben.

A tervből látni fogjuk, hogy mekkora összegből lehet a lakást felújítani és ennek az értéke az, amit záros határidőn belül mindenképpen be kell szedni a bérleti díjakból. Egy 1 millió forintos felújításba sok minden belefér, ha mi magunk végezzük el a munkálatok nagy részét. Ez lehet egy parkettázás, egy új padlóburkolat a konyhában, esetleg a fürdőszoba és a mellékhelyiség felújítása is belefér. Egy felújított és szép állapotú ingatlanért akár több tízezer forinttal is többet el lehet kérni havonta. Ha egy lelakott albérlet 30-40 ezer forint környékén mozog, akkor a felújított ingatlanokat akár 60-70 ezer forint környékén is bérbe lehet adni. Ha pozitívan szemléljük a dolgot és bízunk abban, hogy 70 000 forintért találunk bérlőt, akkor az 1 millió forintot alig több mint egy év alatt viszontláthatjuk. Ha ezután is sikerül a bérleményt ekkora összegért kiadni, akkor az már tiszta haszonnak könyvelhető el, leszámítva természetesen a személyi jövedelemadót.

hirdetés