A válás sokszor nemcsak érzelmileg, hanem jogilag és anyagilag is komoly kihívásokat hoz. Ha a házastársak közösen vásároltak ingatlant, a kapcsolat lezárásakor nem kerülhető meg a kérdés: kié lesz a lakás? Hogyan osztható meg igazságosan egy olyan vagyonrész, amely mindkét fél számára otthon, emlék és gyakran jelentős anyagi érték is?
Ahhoz, hogy ebben a helyzetben ne csak érzelmi alapon, hanem jogilag is helyesen tudjunk dönteni, fontos ismerni a közös tulajdon, a vagyonmegosztás és az elszámolás néhány alapvető szabályát. Az alábbiakban sorra vesszük, mire érdemes figyelni akkor, ha a közösen vásárolt lakás sorsáról kell dönteni a tulajdonosok válása miatt.
Mit jelent a házasság alatt szerzett közös tulajdon?
A házasság ideje alatt szerzett vagyont a magyar jog házastársi vagyonközösségként kezeli – ez alól csak az a vagyon képez kivételt, amely egyértelműen különvagyonnak minősül (ez lehet pl. öröklés, ajándékozás útján vagy még a házasság előtt szerzett tulajdon).
Így ha a házastársak közösen vásároltak egy lakást, és nincs köztük erre vonatkozóan vagyonjogi szerződés, akkor alapesetben az ingatlan fele-fele arányban közös.
Ez az 50-50 százalékos megosztás a kiindulópont, de ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek – különösen akkor, ha például az egyik fél több önerőt tett bele a vásárlásba, vagy ő fizette hosszú éveken át a lakáshitelt. Ezek a tényezők mind befolyásolhatják az elszámolást.
Hogyan lehet megosztani váláskor az ingatlant?
Amikor a válás során a közös lakás sorsáról kell dönteni, több lehetőség is szóba jöhet – a megoldás attól is függ, hogy a felek milyen viszonyban vannak, és milyen anyagi lehetőségeik vannak a jövőre nézve. A leggyakoribb megoldások az alábbiak:
- Az egyik fél kivásárolja a másikat: Ebben az esetben egy, a felek által elfogadott lakásérték alapján az egyik házastárs pénzben megtéríti a másik részét, és ezzel teljes tulajdonossá válik. Fontos, hogy a kivásárlási árban vegyék figyelembe az esetleges hiteltartozást, a befektetett munkát (pl. felújítás), és az egyéb pénzügyi tényezőket.
- Eladják a lakást, és a befolyt összeget megosztják: Ez sokszor a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás, különösen akkor, ha egyik fél sem tudja vagy akarja egyedül fenntartani az egykor közös ingatlant. Az eladás után az ár bevételét meg lehet osztani, akár az 50-50% arányt megtartva, de akár egyedi megállapodás szerint is.
- Továbbra is közösen használják a lakást: Ez ritka, de nem példa nélküli eset – főként akkor, ha például a gyerekek miatt egyelőre nem akarnak külön költözni. Ilyenkor érdemes írásban rögzíteni, hogy milyen szabályok szerint történik a használat, ki mit fizet, és mi történik később, ha valamelyik fél mégis elköltözne.
Mi számít bele a lakás értékébe?
Sokan úgy gondolják, hogy csak az ingatlan piaci ára számít, pedig a valóság ennél árnyaltabb. A bíróság – vagy a felek egyezsége – figyelembe veheti a következő tényezőket:
- ki mekkora önrészt fizetett be a vásárláskor,
- milyen arányban törlesztették a közös vagy külön hitelt,
- történt-e felújítás, amit egyik fél finanszírozott,
- mennyit ért az ingatlan a vásárláskor, és mennyit ér most,
- milyen piaci körülmények befolyásolják az eladhatóságot.
Minél több adat és dokumentum áll rendelkezésre ezekről a kérdésekről, annál könnyebb lesz korrekt megállapodást kötni – akár peres úton, akár peren kívüli megegyezés útján.
Mi történik, ha nem sikerül megegyezni?
Ha a felek nem tudnak közösen megegyezni, akkor a bíróság dönt vagyonmegosztás keretében. Ez a folyamat azonban hosszadalmas, költséges, és gyakran még tovább mélyíti a konfliktust. A szakemberek tapasztalata szerint a békés megállapodás szinte minden esetben előnyösebb – nemcsak pénzügyi, hanem lelki szempontból is.
Ezért is ajánlott már a válás előkészítése során – vagy legalább a vagyonmegosztás előtt – semleges jogi tanácsadót vagy mediátort bevonni. Egy kívülálló, tapasztalt szakember segítségével sok félreértés elkerülhető, és az eljárás is jóval gyorsabban lezárható lehet.
Tisztán látni a legnehezebb helyzetben is
A válás érzelmileg nehéz, de a vagyonmegosztás kérdéseiben érdemes hideg fejjel, jogi alapokra támaszkodva dönteni. Egy közösen vásárolt lakás elosztása nemcsak technikai feladat, hanem érzelmi teher is – éppen ezért fontos, hogy minden lépést jól átgondoltan, lehetőleg békés megegyezés útján tegyünk meg. A világos kommunikáció, a dokumentumok pontos vezetése és egy szakavatott jogi tanácsadó segítsége nagyban megkönnyítheti ezt az amúgy feszült élethelyzetet.
