Ha lakást adsz el, bérbe adsz, felújítasz vagy épp ingatlanfejlesztési pályázatot nyújtasz be, az energetikai tanúsítvány ma már elengedhetetlen. Sokan mégis csak akkor szembesülnek vele, amikor megakad az ügyintézés, és az ügyvéd vagy a bank közli: „a tanúsítvány nélkül nem léphetünk tovább.”
Pedig ez a dokumentum nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem az egyik legfontosabb eszköz, amely megmutatja, mennyire energiahatékony az ingatlanod – és mennyit fogsz rá költeni a mindennapokban. Nézzük, mit jelent pontosan, mikor kötelező és miért a vevő érdeke is, hogy meglegyen.
Mi az energetikai tanúsítvány és mit mutat meg?
Ahogy minden termékhez jár használati útmutató, egy lakáshoz is kell „műszaki leírás”.
Az energetikai tanúsítvány pontosan ezt adja meg:
- megmutatja, mennyi energiát fogyaszt az épület,
- feltárja a hőszigetelés, nyílászárók, fűtés és melegvíz-rendszer állapotát,
- és egy A+++–J közötti skálán besorolja az ingatlant energiahatékonyság szerint.
A dokumentumot képzett tanúsító szakember állítja ki a helyszíni felmérés alkalmával megfigyeltek és mért adatok alapján. A minősítés tíz évig érvényes, és az Országos Építésügyi Nyilvántartásban (OÉNY) HET-számmal rögzítik, így hivatalosan ellenőrizhető.
Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány bemutatása kötelező:
- ingatlan adásvételekor (eladónak kell biztosítania),
- bérbeadáskor, ha a szerződés egy évnél hosszabb,
- új építésű ingatlan használatbavételi engedélyének megszerzéséhez.
- ingatlanfejlesztési pályázat benyújtásakor
Az eladónak a szerződéskötés előtt át kell adnia a tanúsítvány másolatát a vevőnek. Az ügyvéd pedig csak akkor jegyezheti ellen a szerződést, ha a dokumentum szerepel benne.
Miért fontos a vevőnek az energetikai tanúsítvány megléte?
A bérelni, bérbe adni, eladni vagy megvenni kívánt ingatlan energetikai hatékonyságát igazoló tanúsítvány nem pusztán „papír”, hanem valós energia- és költséginformációt ad.
Egy rossz energetikai besorolás (pl. F, G, H kategória) akár kétszer akkora összegű fűtésszámlát is jelenthet, mint egy energetikai szempontból korszerűbbre kivitelezett lakás esetében.
Ezért vásárlás előtt mindig kérd el a tanúsítványt, és ha a minősítés gyenge, kalkulálj a szükséges felújítás költségeivel. Szóba jöhet az ingatlan energetikai hatékonyságának fokozása érdekében nyílászárócsere, szigetelés vagy kazáncsere.
Mi történik, ha az ingatlannak nincs energetikai tanúsítványa?
Ha az eladó elmulasztja elkészíttetni az ingatlan energetikai hatékonyságának a felmérését és tanúsítását
- bírságot kaphat (az építésügyi hatóság szabhat ki akár 200 000 Ft-ig terjedő bírságot),
- az ügyvéd megtagadhatja a szerződés ellenjegyzését,
- és a vevő kártérítési igényt is benyújthat, ha a hiány miatt késik vagy meghiúsul az ügylet.
Téves hiedelem, hogy „kisebb lakásnál nem kell” – a jogszabály szerint minden önálló rendeltetési egységre kötelező a tanúsítványt kiállíttatni.
Hogyan készíttess tanúsítványt?
Nem mindegy egyáltalán, hogy kit bízol meg azzal, hogy elvégezze az ingatlanod energetikai hatékonyságának a tanúsítását. Csak hitelesített tanúsító szakemberrel dolgozz (a névjegyzék az e-tanusitas.mekh.hu oldalon elérhető).
A szakértő helyszíni szemlét tart, fényképeket készít, majd 1–3 munkanapon belül elküldi a dokumentumot PDF formátumban.
A tanúsítvány ára az ingatlan típusnak (lakás, családiház), valamint alapterületének figyelembevételével van meghatározva, és e paraméterek alapján 20–40 ezer forint összeg között változhat.
Ha a lakásodat felújítod, például szigetelsz vagy nyílászárót cserélsz, a felújítás befejezése után érdemes új tanúsítványt kérni, mert a jobb besorolás növelheti az eladási értéket.
Az energetikai tanúsítvány nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem az egyik legjobb „átláthatósági eszköz” a lakáspiacon. Megvédi a vevőt a kellemetlen meglepetésektől, és az eladónak is segít bizonyítani, hogy ingatlana energetikailag rendben van.
Ne halaszd a tanúsítvány beszerzését az utolsó pillanatra – ezzel nemcsak pénzt, hanem bizalmat is nyersz.
