Eladó telek

Debrecen, Biharikert

Részletes adatok

Eladó telek leírása

Debrecen, Biharikert, Pandúr utcán építési telek eladó.

Jellemzői:
-Telek nagysága 1086 nm, utcafront 19 m, sík, felépítmények nélkül, 30 % beépíthetőségű
-Víz, villany, csatorna a telken belül, gáz az utcában, 3 fázis bekötve
-Az utca aszfaltozott
-Önálló családi ház vagy ikerház építésére alkalmas
-Dinamikusan fejlődő kertvárosi rész
-Iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár, boltok pár száz méteres körzetben megtalálhatóak

"Övezeti előírások
Belterület
Beépítésre szánt terület a jelenlegi belterületen
Kertvárosias lakózóna
a) A terület alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.
b) A területen elhelyezhető
-legfeljebb két rendeltetési egység, mely lehet lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális illetőleg ahol azt az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet megengedi, állattartó épület, továbbá -különleges esetben a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, kizárólag maximum 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek kiszolgálására alkalmas üzemanyagtöltő.
c) A területen lakásonként (rendeltetési egységenként) 450 m2 telekhányadot kell biztosítani.
d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
e) A területen hulladékudvar kialakítható.
(f) Az előírt gépjármű-elhelyezési igényt a saját építési telken belül kell kielégíteni és a gépkocsi épületben történő elhelyezésének lehetőségét a telek beépítettségénél (minimum bruttó 20 m2/gépkocsi tároló) figyelembe kell venni.
a) újonnan legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el;
b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadon álló és oldalhatáron álló beépítés esetén 720 m2, ikres beépítés esetén 600-600 m2 lehet;
c) az építményeket szabadon álló-általános, oldalhatáron álló, ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni;
*d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén, legalább 5,0 m-es előkert létesítése kötelező, zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a kialakult állapot az irányadó (a területen kötelező beépítési vonal nincs, az épület, épületek helye az építési helyen belül szabadon megválasztható),
e) az építési telek újonnan legfeljebb 30%-ig építhető be.
(3) Az építési hely mélységét az előkerti építési vonal határától merőlegesen mért 30 m-ben kell kijelölni, kivéve, ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelettel összhangban állattartó épület elhelyezhető, akkor erre a célra az építési hely mélysége további 15 m-rel növelhető. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet.
(4) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közművesítettség.
(5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni.
(6) Valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kivéve ha az állattartásról szóló önkormányzati rendelet különleges esetben rendelkezik.
Állattartó épület csak az beépítési vonalra merőlegesen, a szabályozási vonaltól 30 m-en túl helyezhető el.
20.§
Kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai (táblázatok "K" oszlop alatti értékei)
(1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét, a telek minimális méretét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és az 1. sz. táblázatban meghatározott keretek között az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg szükség szerint a városi főépítész, előzetes állásfoglalásának figyelembevételével. Az építtető elvi építési engedélyben az építési hatóságtól kérheti a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását. (2) A 19 - 21.§-ban rögzített előírásokat megfelelően alkalmazni kell a kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák esetében is.A legnagyobb beépíte
ttséget az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen a 2/a-n. sz. táblázat keretei között meg kell határozni.
28.§
Építési zónák általános előírásai
(1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos előírásai (továbbiakban: sajátos előírások) az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerű előírásokat bővítheti (további számszerű előírásokat rögzíthet), illetve módosíthatja.
(2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett telkeken a zónákra előírtakat a jelölt tömbbelsőkre eső telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni.
28/C. §
(1) A lakó- és üdülőépületek pinceszintjei a hátsókert irányába, terepszint alatti épületrészei a hátsó- és oldalkertek irányába építési helyen kívül is elhelyezhetőek. Az előkert minimális méretén belül pinceszint, illetve terepszint alatti építmény és rámpa nem létesíthető.A hátsó kert irányába létesülő pinceszint esetén minimum 3,00 m távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól.
(2) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építmény magasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl.
(3) Ha a sajátos előírások, illetve egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek:
a) Az építési telken elhelyezendő épület, építmény bármely része - kivéve az ereszt, előtetőt és az erkélyt az épület járdaszintjétől mért 3.00 m magasság felett legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, de max 1.5 m-re nyúlhat be a közterületbe. A 12 m-nél keskenyebb utcákon az épület erkélye max. 90 cm-re benyúlhat a közterületbe. Az épület hasznos alapterületét képező közterületbe kinyúló épületrész homlokzati hossza szintenként nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át.
b.) Az a) pontban foglaltaktól eltérni csak különleges esetben lehet.
c) Az előkert 5,00 m-es méretén belül kivéve az OTÉK 35.§ (9) és (10) bekezdéseinek megfelelően kialakított erkélyt, előtetőt és előlépcsőt épületrészt elhelyezni nem lehet, azonban a szabadon- és oldalhatáron álló, ikres, valamint előkertes zártsorú beépítés esetén építményrész 3,00 m magasság felett legfeljebb 0,60 m-re az előkertbe benyúlhat, ha a benyúló részek összes szélessége nem nagyobb, mint az épület előkertre néző homlokzati hosszának 1/3-a.
(4) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén az épület beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos előírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet, csak meglévő épület esetén, annak egységes építészeti arculatban történő megvalósítása érdekében.
(5) Nem zártsorú építési mód szerint tervezett épület építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakó rendeltetési zónában - ha a sajátos előírások vagy szabályozási terv másként nem rendelkeznek - az építési hely mélysége legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást az egyik közterület felől kell tartani.
(6) I. rendű közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók.
(7) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t, ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek.
(8) A szomszédos telkeken meglévő és tervezett építmények közötti legkisebb tűz (telepítési) távolság az I-III. tűzállósági fokozatú - nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú épületeknél:
a.) 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen előírás maximum 6,00 méteres építménymagasságig alkalmazható.
b) 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások;
28/F. §
(1) Előkert nélküli beépítések esetén telekirányban a különleges esetben kialakítható tényleges beépítési- és az építési vonal közötti terület fenntartásáról a mindenkori tulajdonos köteles gondoskodni.
28/D.§
(1) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni, az OTÉK előírásai szerint.
(2) A fásított parkolók területének 20%-a az építési zóna zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehető. A telek zöldterületébe a gyephézagos burkolt felületek nem vehetők figyelembe. Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött kerti tó vízfelülete az előírt zöldfelület számításánál 60%-ban figyelembe vehető.
(28/C.§)
(9) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetekben az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.
28/A.§
(1) Újonnan nyúlványos(nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki.
(28/C.§)
(10) Tetőtér csak egy szintben építhető be.
(28/A.§)
(2) Ha az adott építési övezetre - a kialakult állapot miatt - az előírt minimális telekméretek (telekszélesség, telekmélység, telekterület) közül a telekterület és telekszélesség teljesül, úgy a telekalakítás elvégezhető.
(28/C.§)
(18) Új utcai kerítés csak a hatályos településrendezési tervben rögzített szabályozási vonalon építhető. Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.Az utcai kerítést, ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek legalább a felső részen 50 %-os mértékben áttört módon, legfeljebb 1,80 m magassággal lehet létesíteni, melynek lábazati mérete nem haladhatja meg a magassági méret 1/3-át, ettől eltérni csak különleges esetben lehet.
28/B.§
(1) A rendelet hatálybalépésekor már meglévő magánút csak abban az esetben tartható meg, fejleszthető tovább, illetve vehető igénybe új telkek kialakítására (megközelítésére), amennyiben annak igénybevett része, vagy teljes egésze megfeleltethető a hatályos szabályozási tervben rögzítetteknek, és az közforgalom elől el nem zárt.
(28/C.§)
(11) Amennyiben a sajátos előírás eltérően nem rendelkezik, az oldalkert minimális mérete nem lehet kevesebb szabadonálló építési hely szerinti beépítési módban, sem az övezetre előírt maximális építménymagasság, illetve az adott oldalkert felé néző tényleges homlokzat magasság felénél, sem pedig 3,00 m-nél, oldalhatáron álló építési hely szerinti beépítési módban sem az övezetre előírt maximális építménymagasság, sem pedig az oldalkert felé néző tényleges homlokzat magasság mértékénél. A már kialakult legalább 9,00 m szélességű (szabályozási vonalon mért) telkek, oldalhatáron álló építési helyen történő beépítési mód esetén 4,00 méteres oldalkert kialakítással is beépíthetők és bővíthetők, ha az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter. A 9,00 m telekszélesség alatti ingatlanok nem beépíthetők.
(28/B.§)
(2) Beépítésre szánt lakóterületen magánutat (tömbfeltáró kiszolgáló utat) csak a hatályos szabályozási tervben jelölt helyen lehet kialakítani, melytől eltérni csak különleges esetben lehet, és a magánutat közforgalom elől elzárni nem lehet és az közműépítés céljára igénybe vehető.
(28/F.§)
(2) Utak, járdák burkolatainak helyreállítása annak a kötelessége, akinek érdekében a burkolat felbontása történt, illetve akinek érdekében az állagromlás bekövetkezett. Az útburkolatot minden esetben legalább egy forgalmi sáv, a járdákat pedig teljes szélességben kell helyreállítani. A járdák helyreállítása során az eredetitől eltérő burkolat is előírható.
(28/C.§)
(12) Amennyiben az építési helyen belül az egyes rendeltetési egységek nem egy épületben valósulnak meg, úgy a különálló épületek átfedő homlokzatai között legalább 4,0 m épülettávolságot kell biztosítani.

(14) Zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a telek hézagosan is beépíthető, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12,00 m. Ebben az esetben a hézag legalább 3,00 m legyen de annak szélessége nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-t . A hézagot legalább 2,50 m magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.
(15) Az engedély nélkül létesíthető védőtető, előtető is csak építési helyen belül helyezhető el. Lábon álló kerti tetőt az előkertben és az oldalkert minimális méretén belül nem lehet elhelyezni, azonban az a hátsó kertben elhelyezhető. A kerti tetőből egy telken 1 db helyezhető el, melynek alapterülete nem haladhatja meg a 20 m2-t.
28/E .§
Klímaberendezést, szerelvényeit és egyéb tartozékait, azok épülethez igazodó optikai takarása nélkül a homlokzaton, tetőzeten elhelyezni nem lehet. A takarás építészeti kialakítását a Főépítésszel véleményeztetni kell.
(28/A.§)
(3) Nem kialakult telektömbben lévő telekre építmény akkor helyezhető el, amennyiben annak mérete megfelel az oda vonatkozó előírásoknak és az építtető igazolni tudja, hogy a beépítés és az általa rögzülő telekállapot nem akadályozza a tömb egyéb részein az előírásnak megfelelő telekalakítást."




Debrecen, telek, építési övezet, családi ház, eladó T033958

Hirdetés feltöltve: 2022. 08. 17. Utoljára módosítva: 2023. 12. 12.

Telkek ára Debrecenben

Ebből az összehasonlításból megtudhatod, hogyan viszonyul a lakás ára a környékbeli telkek átlagos árához. Ez nem azt jelenti, hogy ennyivel olcsóbb vagy drágább, mint amennyit a lakás ér, hanem hogy ennyivel tér el a környékbeli átlagtól.

Az ingatlan elhelyezkedése

Cím: Debrecen, Biharikert