Szekrényben ülve alvás – helyspórolás holland módra

Manapság az egyik legnépszerűbb (svéd) bútornagyker imagének főbb irányvonala a helyspórolás. Arra tanítanak minket, hogy minél jobban használjuk ki a rendelkezésünkre álló tereket: spóroljunk a konyhaszekrényen, a könyvespolcokon, a cipős-szekrényen, stb. Takarékossági ötleteik mindenre kiterjednek, vagy talán mégsem? Gondoltunk már arra valaha, hogy esetleg az ágyunkon is spórolhatnánk? Hogy a helyszűke miatt inkább ülve, mint fekve aludjunk? A hollandok megtették.

Hollandia kis alapterületű ország. A 17. században – ahogyan ma is – a holland polgárok helyszűkével küzdöttek, ezért igyekeztek minél hasznosabban kihasználni a teret. Emiatt a holland városokban inkább felfelé bővítették a házakat, mint vízszintesen, így általában a holland házak magasak és vékony voltak. A században épült házak átlagosan 3 szinttel bírtak, de 4 és 7 emeleteseket is találhatunk köztük. A holland nagypolgár számára a házak emeletének száma a gazdagság fokmérője volt. A belső helyiségeket is ugyanebben a szellemben próbálták berendezni, s a szűkös terek miatt gyakorlatilag lemondtak a fekve alvásról.

Amszterdam látképe. Íme, a holland építkezési stílus. – Forrás: telegraph.co.uk

Ez az áldozat valószínűleg nem esett olyan nehezükre, hiszen a középkorban is inkább félig ülve aludtak az emberek, mert attól tartottak, hogy ha teljesen vízszintesen fekszenek, akkor éjszaka a fejükbe megy a vér és meghalnak, illetve miért is feküdnének vízszintesen, hiszen úgy csak a halottak fekszenek. Ennek a hiedelemnek köszönhetően a középkorban az ágyak is sokkal rövidebbek voltak.

A holland „alvószekrény” Pieter de Hooch (1629–1684) festményén – Forrás: holland.com

A hollandok azonban a 17. században már nem ezért aludtak ülve, ez a szokásuk inkább a helykihasználásnak tudható be. A holland ágyak, amelyeket „alvószekrény”-nek neveztek, nem a szobában álltak, hanem inkább beleépültek a falba (mint egy beépített szekrény) és olyan rövidek voltak, hogy csak ülve tudtak benne aludni. Ezeknek az alsó részében egy fiók volt található, ahová a kisgyerekeket fektették. Később ezt az „alvószekrény”-t egy oszlopos, mennyezetes, négyszögletű ágy váltotta fel, amely olyan magas volt, hogy csak zsámolyra állva tudtak rá felmászni, s ezek alatt rendezték be a gyerekek fekhelyét. (Szegény gyerekek mindig rosszul jártak.) Egyébként az ágyszekrény ma is ismert fogalom: ez egy olyan ágy, amelyet fel lehet hajtani és akkor úgy néz ki, mint egy szekrény, csak azzal a különbséggel, hogy ez egy valódi ágy, amelyen vízszintesen lehet aludni.

Pieter de Hooch (1629–1684) festményén az „alvószekrény” itt is jól látható. – Forrás: tudasbazis.sulinet.hu

A mai ember számára az a szokás, hogy huzamosabb ideig ülve aludjon, teljesen elképzelhetetlen, és nem is egészséges, hiszen azontúl, hogy az ülve alvás kényelmetlen, még veszélyes is lehet. Az úgynevezett REM alvási fázisban ugyanis az agyunk kikapcsolja a végtagjaink izomzatát, s mivel az üléshez kellenek az izmaink, ennek következtében könnyedén leeshetünk és megüthetjük magunkat, de ha nem akkor is mindenképpen felébredünk.

Úgyhogy semmiképp se kövessük a hollandok példáját, és ne spóroljunk az ágyon. Inkább maradjunk vízszintesen, az egészségesebb.

Ha új otthon keresel, akkor a koltozzbe.hu oldalon megtalálod! (x)

Források:
Wilhelm von Bode: Rembrandt és a XVII. századi holland mesterek. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2006.
Wittman Tibor: Németalföld aranykora. Bp., Gondolat Kiadó, 1965.
Paul Zumthor: Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában. Bp., Gondolat Kiadó, 1985.
Borítókép forrása: http://netkoffer.hu/